Ismét elindult az M-FORCE világot látni. Ez alkalommal Olaszország felé vettük az irányt. A kétnapos út június 27-én, csütörtök este kezdõdött. Miután az éjszakát és egy autópálya lezárásból eredõ eltévedést átvészeltünk, Maranelloba mentünk, ahol a Formula 1 fellegvárában mellékes látnivalóként megtekintettük a Ferrari múzeumot.

Természetesen a kiállított temérdek alkatrész, kísérleti motor csak olaj volt mûszaki kíváncsiságunk tüzére.

Miután kicsodálkoztuk magunkat elfoglaltuk színvonalas szálláshelyünket. Az este fennmaradó részét ki-ki ízlésének megfelelõen töltötte el.

Másnap értük el utazásunk igazi célját, a Bolognai Legendát. Szerencsénkre, a Ducati Budapest jelentõs segítsége eredményeként, a gyárban két tolmács várta csoportunkat. Gyorsan kétfelé oszlottunk, és megkezdtük ismerkedésünket a dübörgõ kéthengeresek szülõhelyével.

A Monsterek kétszelepes blokkjainak gyártósorán végighaladva ismertük meg a gyártás folyamatait. Minden motorváltozat blokköntvénye CNC megmunkáló-központban kapja meg a végsõ méreteit. A gyár területén kevés alkatrész készül, de akár beszállítótól érkezõ, akár a helyszínen gyártott alkatrészrõl legyen szó, a minõség-ellenõrzés szigorúsága általános. A gyártósoron minden elkészült darabot méret ellenõrzés alá vetnek. Ezt minden tizenhatodik alkatrészt érintõ tüzetes vizsgálat egészít ki. Kivétel azért ez alól is akad. A márka névjegyének számító desmodromikus szelepvezérlés minden egyes himbáját részletesen megvizsgálják. A csúcstechnika ellenõrzése 15 C fokra hûtött, klimatizált helyégben, csúcsminõségû, rubin mérõtapintós eszközök segítségével történik. Minden mérendõ darabnak legalább 2 órát kell a mérõszobában eltölteni az ellenõrzés elõtt. Így, mire a mérésre sor kerül, az alkatrész hõmérsékletébõl adódó esetleges deformációk megszûnnek, kiegyenlítõdnek.

A motorblokk összeszerelése kézzel történik. Más gyáraktól eltérõen egy munkás végez el minden mûveletet, munkáját aláírásával igazolja. Ha a motor elkészült, egy külsõ villanymotorral megforgatva ellenõrzik az erõforrás "életfunkcióit". Ha egy blokk valamiért az átlagosnál jobb paraméterekkel rendelkezik, azt kiemelik a sorból. Ízekre szedik, és megvizsgálják, hogy mitõl jobb az, mint a többi. Az így szerzett tapasztalat pedig az utána "születendõ" motorok minõségének, teljesítményének javítását szolgálja.

Ezután végsõ összeszerelés részlegére értünk, ahol két preparált motort láthattunk. Az egyiken a munkások szakmai oktatása, továbbképzése folyik. A másik szemléletesen, színkódokkal mutatja be, hogy a dolgozóknak mennyire óvatosan kell az egyes alkatrészeket kezelni, hogy az összeszerelés során ne keletkezzen az adott darabon szépséghiba.

A végszerelés után, de még mielõtt a becsomagoláshoz szükséges mértékben szétszednék, a kész motorkerékpárt beindítják, és mûködés közben is ellenõrzik.
Legnagyobb sajnálatunkra a versenyosztályt nem nézhettük meg. Csekély vigaszt jelentett, hogy oda még a gyár más területre beosztott saját dolgozói sem mehetnek be.

Azért sok idõnk nem volt búsulni, mert a Ducati Múzeum minden figyelmünket lekötötte.

Mindenki számára különleges élményt jelentett ez a két nap és tapasztalatokkal feltöltõdve, lélekben gazdagabban indultunk hazafelé. Azóta a kirándulás minden résztvevõje más szemmel nézi az olasz technika minõségét.

Természetesen nem ez volt az utolsó túra, Bolognába, az M-Force volt, jelenlegi és jövendõ diákjai számára továbbra is szervezünk kirándulásokat.